ELŐZMÉNYEK Rokonintézményei közül a brit Council of Industrial Design volt az első 1944-ben, de a kapitalista országok közül csupán az NSZK-beli Formatervezési Tanács (Rat für Formgebung) és a párizsi I. Iparesztétikai Kongresszus eseménye előzte meg. A szocialista országokban jellemzően az 1950-60-as évek fordulóján jönnek létre hasonló szervezetek, mint 1959-ben a lengyel, 1962-ben az NDK-beli, 1964-ben a csehszlovák iparművészeti tanács és 1962-ben a Moszkvai Összövetségi Műszaki Esztétikai Kutatóintézet
1954
A minisztertanács az 1049/1954/VI.26-i rendelettel alapította meg a magyar Iparművészeti Tanácsot, mint tárcaközi tanácsadó és véleményező szervet, melynek elnöke a mindenkori népművelési miniszter volt. A rendelet a Tanács feladatát az ipari termékek művészi színvonalának emelésében, a nagyipari, szövetkezeti és kisiparos termelés folyamatos figyelemmel követésében és szakvéleményezésében, a szaktárcák számára nyújtott tanácsadói, a széleskörű propaganda és ízlésnevelő tevékenységben határozta meg. Titkárai: Juhász László (1954-1967), Czéh József (1970 - 1972), Szentes Lajos (1972-1975). A szervezet, munkáját szakbizottságokban végezte, ahová tagokat delegáltak az újjáalakult Magyar Képző-és Iparművészek és az Építőművészek Szövetségéből, az érintett szaktárcák (Könnyűipar, Építésügyi, Kohó-és Gépipari, Népművelési, Bel-és Külkereskedelmi Minisztériumok) a nagyüzemi termelés, a kereskedelem képviselői, valamint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) és a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ).
A konkrét bírálati tevékenység ellátásáért a Tanácson belül a szakbizottságok alakultak:
1. Bútor
2. Finomkerámia
3. Üveg
4. Ötvös-Fém
5. Ipari-forma
6. Szövött-textil
7. Nyomott-textil
8. Kötszövött-textil
9. Ruha
10. Belsőépítész
A Tanács a bírálati tevékenységgel párhuzamosan segítséget nyújtott az iparnak pályázatok, célkutatásokra megbízások kiadásával és kiállítások rendezésével.
A népművelési miniszter 11-2-20/1954. Np.M. számú utasítása alapján még ezévben szabályozza a Tanács működését, amiben többek között kiemeli, hogy nem tartozik a Tanács hatáskörébe a HISZÖV-höz tartozó szövetkezetek Művészeti Alapja felügyelete alatt álló műhelyek, a Képző-és Iparművészeti Társulat alkotóközösségei, az egyénileg alkotó iparművészek működésének művészeti ellenőrzése.
A Tanács alapításával egyidőben létrehozzák a Művészeti Alap vállalataként az Iparművészeti Vállalatot is, ami egyrészt az egyénileg alkotó művészek összefogására, másrészt a hiányzó ipari tevékenység megsegítésére jött létre.
1955
A Népművelési Miniszter 2/1955/IV.17/ Np.M. számú rendelete alapján a Tanácsot bízza meg a nagyipari gyártásra kerülő tömegcikk jellegű iparművészeti alkotások terveinek és prototípusainak ellenőrzésével és engedélyezésével, a porcelán, üveg, bútor és ipari-forma területen, a Szövetkezeti Tanács Vállalatok és a magán kisiparosok által készített termékek esetében.
Megnyílik a III. Országos Iparművészeti Kiállítás.
1956
A Népművelési Minisztérium Képzőművészeti Főosztálya már nem látja korszerűnek és megfelelőnek az ipari-forma szakbizottság működését, ezért javasolják, hogy a Képzőművészeti Alap felügyelete alatt hozzanak létre egy ipari formatervező vállalatot (FORMATERV - Formaművészeti Tervező Intézet), ill. egy ipari formatervezési műtermet.
Bútor-és Lakásművészeti kiállítás nyílik az Iparművészeti Múzeumban.
1957
Az elhúzódó tárgyalások után a Képzőművészeti Osztály október 25-én végül hozzájárul az Alap felügyelete alatt és irányításához tartozó Művészeti Tervező Vállalat létesítéséhez, melynek szakmai irányításában szerepet szán a Tanácsnak is. A vállalat leendő igazgatójának Bakos Istvánt, míg a műterem művészeti vezetőjének Bozzay Dezsőt javasolják.
A Tanács útjára indítja a “Művész az iparban” című kiállítássorozatot és megjelenteti Ipari Művészet című szakmai tájékoztatóját (nem kerül kereskedelmi forgalomba).
Az 1957-es éves titkári beszámoló már kritikusabb hangvételben fogalmaz a Tanács tehetetlenségét illetően, mert, ahogy Juhász fogalmaz, a szervezet mögött álló és tevékenységét ösztönző gondolatok nem merültek ki az ipari termelés “javítgatásában” és a termékek “szépítgetésében” (vagy, mint véleményező szerv, az ezekre vonatkozó “atyai jótanácsok” osztogatásában).
Pozíciója jóllehet inkább romlik, mint javul, amikor még ugyanabban az évben a Képzőművészeti Osztály felügyelete alá helyezik, ahol leginkább zavaró tényezőnek bizonyult.
1958
A FORMATERV előző évi felterjesztését módosítják. A belsőépítészeti, az üvegforma és dekorációtervezést kivonták a tevékenységi körök közül, a létesítendő vállalat csupán az ipari-forma ügyekért fog felelni.
Január 10-én a Képzőművészeti Főosztály és a Képző-és Iparművészek Szövetsége megvétózza a műterem vállalatként való cégbejegyzését és az Iparművészeti Vállalat keretében Ipari Formatervező Stúdió létrehozását javasolják. A Tanács a javaslattal nem ért egyet és új tervezet készít. Plesnivy Károly (a Szövetség titkára) Czéh Józseffel (Képzőművészeti Főosztály) való személyes megbeszélés alapján a Tanácsot “értesíti” a Stúdió létrehozásáról való döntésről és felszólítja az Iparművészeti Vállalattal való együttműködésre. A formatervek elbírálásának kérdéséről a Szövetség és a Tanács között parázs vita alakul ki. A Tanács nem vesz tudomást a Stúdió megalakulásáról és annak munkáját igyekszik bojkottálni.
Művészet az iparban címmel a Tanács lakásművészeti kiállítást rendezett Miskolcon.
1959
A Képzőművészeti Osztály január 1-én “közli” a Tanáccsal, hogy a továbbiakban nem foglalkozhat az ipari-forma tervezési feladatok kiadásával, tisztelet díjainak megállapításával és elbírálásával, mert ezeket a feladatokat az Iparművészeti Vállalat szervezeti berkeiben működő Stúdió látja el.
Megkezdődik az 1/1960/I.16./Bk.M. számú rendelet előkészítése az üveg, porcelán és kerámia dísztárgyak forgalmának szabályozásáról. A belföldön készült dísztárgyakat közvetlen kereskedelmi forgalombahozatala előtt - művészi színvonaluk biztosítása érdekében - a művelődésügyi-, építésügyi-, könnyűipari miniszterrel, valamint az OKISZ és SZÖVOSZ elnökével egyetértésben a belkereskedelmi miniszter az Iparművészeti Tanács, a Képzőművészeti Alap, ill. a Népi Iparművészeti Tanács jóváhagyására és engedélyezésére bízza. Így az állami vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a belkereskedelmi vállalatok kisegítő üzemei tartoznak a Tanács felügyelete alá. A bírálóbizottság által elfogadott dísztárgyakat ettől fogva zsűriszámmal kell ellátni és kereskedelmi forgalomba kizárólag ennek birtokában hozhatók (kivételt képeznek a Herendi Porcelángyár már forgalomban lévő termékei).
Bemutatják az Országos Lakás-, Bútor Tervpályázat anyagát a Magyar Építőművészek Szövetségében.
Megnyílik a IV. Országos Iparművészeti Kiállítás a Műcsarnokban.
1960
A Művelődésügyi Minisztérium határozata alapján a szerszám-és gépipari formatervezés bírálati munkáját a Képzőművészeti Alap mellett működő Ipari-forma Bíráló Bizottság vette át, ahová a Tanács két főt delegálhatott. A tervezési megbízások lebonyolítására az Alap tehát, a hozzá tartozó, 1960-ban alapított Iparművészeti Vállalat keretein belül Formatervező Irodát (FORMATERV) hozott létre.
Az 1./1960 /I.16./ belkereskedelmi miniszteri rendelet alapján a Tanács bírálati engedélyezéséhez kötött az üveg. porcelán és kerámia dísztárgyak állami és szövetekezeti kereskedelmi forgalombahozatala.
Ettől az évtől írják ki az egyes iparági minisztériumok “Legszebb termék” pályázatait (KGM legszebb terméke, ÉVM, OKISZ, Könnyűipar legszebb terméke, Legszebb műanyag termék). A pályázat 1968-ban szűnt meg.
Kísérleti lakások, új berendezések címmel kiállítás nyílik az óbudai kísérleti lakótelepen. Az anyagot a Tanács által szerkesztett külön kiadvány is ismertette.
A Tanács megjelentette az Ipari Művészet c. könyvet, amely az első átfogó kiadvány az iparban dolgozó tervezőművészek munkájáról, gazdag képanyaggal illusztrálva.
1961
A 40/1961 Kip. Min. rendelet elrendelte az iparági, gyártmányfejlesztési és divatbizottságok létrehozását és meghatározta működési rendjüket.
1962
A Tanács előterjeszti egy, kifejezetten gyakorlati feladatokat ellátó (bírálat, pályáztatás stb.), ún. Iparesztétikai Intézet felállítását (nem valósult meg).
Még ebben az évben megalakul az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB).
A BNV-n bemutatják az Év legszebb terméke díjnyertes alkotásait.
A Tanács gondozásában megjelent a Tervezők és tervek – ruházat című könyv.
1963
A 23/1963 /IX.21/ rendelettel megalakul a Képző-és Iparművészeti Lektorátus.
Az új intézmények létrejötte miatt a Tanács, átszervezett szakbizottságokkal működik tovább:
1. Lakáskulturális
2. Öltözködéskulturális
3. Ipari forma
4. Csomagolásesztétikai
5. Elméleti-tudományos
1962-63
A Tanács megszüntetése forgott kockán, amit végül a szervezet munkájának külső igazolása akadályozott meg: a KGST országok 1962-ben és ’63-ban tartották iparesztétikai konferenciájukat, a rokonintézmények részvételével. Az 1963-as,később “varsói nyitányként” emlegetett tanácskozás az eredményes export létkérdésánek nevezte a formatervezést és a műszaki esztétika fontos tényezőjeként be akarták sorolni a KGST munkaprogramjába (végül nem valósult meg).
A Ruhaipari Tervező Vállalat, a Cipőipari Tervező Vállalat és Kötszövő Mintázó Vállalat összevonásából létrehozzák a Divattervező Vállalatot (1974 szeptemberétől Magyar Divat Intézet). Több gyár összevonásával megalakul a Lakástextil Vállalat (LATEX) és ezen belül a LATEX Stúdió, melynek művészeti vezetője Pécsi László.
1964
A Tanács javasolja, hogy az Alap vállalataként hozzanak létre egy, a Tanács szellemi irányítása alá tartozó, Formatervezési Vállalatot (az érintett tervezőművészek ellenállása miatt nem valósult meg).
A Belkereskedelmi Minisztérium keretein belül megkezdődik a Lakáskulturális Szakterület Bizottság munkája, ahová a Tanács is rendszeresen delegál tagokat és ami fellendíti az átszervezett lakáskulturális szakbizottság munkáját.
A Belkereskedelmi Minisztérium és az Iparművészeti Tanács megjelentette a Modern lakás – modern tárgyak című ismeretterjesztő kiadványát.
A Tanács és több tárca közös szervezésében pályázatot hirdettek korszerű szállodabútorok (25018/2014/84/2), ill. korszerű iskolabútorok tervezésére. (25018/2014/85/1). Az iskolabútor pályázaton résztvevő tervezők: Tóth Lajos, Király József, Preisich Anikó, Heczendorfer László, Moess Tibor, Hornicsek Klára, Bősze György, Pereszteghy József, Finta László, Fekete György, Báron László, Szép József, Hajnal Iván, Csatlósi László, Loydl Tamás, Tóbiás László.
Lakástextil ’64 címmel kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban.
Lakástextil, ülőbútor címmel kiállítás nyílt a Magyar Építők Szakszervezetének székházában, majd az Iparművészeti Múzeumban.
1965
A Munkaügyi Minisztérium törvényerejű rendeletet hoz a Könnyűipar és az Építőipari Minisztériumok felügyelete alá tartozó az ipari tervezők besorolásáról.
Megjelenik a Belkereskedelmi Minisztérium Lakáskulturális Bizottságának lapja, a Lakáskultúra első száma.
A Tanács kezdeményezésére megalakul a Csomagolás Szakterületi Bizottság, melynek munkájában a Művelődésügyi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, a Nyomdaipari Tröszt, a Papíripari Országos Vállalat és a Csomagolástechnikai Intézet vesz részt.
A Bacsó Béla utcában bútoripari bemutatóterem nyílt, mely a Faipari Gyártmánytervező Iroda és az állami bútorüzemek által készített prototípusokat mutatta be. 1967-től a Tanács folyamatosan szervez ide kiállításokat (többségében Művész az iparban).
Megnyílik az V. Országos Iparművészeti Kiállítás a Műcsarnokban.
A Tanács Hódmezővásárhelyen megrendezi az I. Kötő-és Hurkolóipari Biennálét.
A Tanács kezdeményezésére pályázatot hirdetnek a panelszerkezetű lakások belső tereinek kialakítására.
1966
Juhász László súlyos betegsége miatt - bár tanácsadóként továbbra is részt vett a szervezet munkájában - visszavonult a titkári feladatoktól. A Titkárság a korábbi ügyrend alapján önállóan volt kénytelen dolgozni, a testületi újjáalakulásra, csupán 1973-ban kerül sor.
Angol Ipari Forma címmel kiállítás nyílik az Ernst Múzeumban.
1967
Az Iparművészeti Tanács, az Országos Piackutató Intézet és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet létrehozza a Kiváló Áruk Fórumát (KÁF). A minősítési procedúra két lépcsőben történt: a pályázatra benyújtott termékeket először a KERMI vizsgálta, majd a Tanács esztétikai szempontok alapján értékelte, megfelelőség esetén elnyerte a KÁF-minősítést, ami csupán a kiemelkedően magas műszaki-esztétikai mutatóval bíró terméket fémjelezhette.
A 23/1967. /VIII. 8./ létrehozzák a Kulturális Alapot, melynek “forrása meghatározott kulturális termék és szolgáltatás után az előállító , ill. a forgalmazó álatl kifizetendő kulturális járulék”
A Tanács javaslatot készít az Iparesztétikai Intézet felállítására.
Megnyílik a II. Kötő-és Hurkolóipari Biennálé Hódmezővásárhelyen.
Megjelenik az Ergonómia c. szaklap (kezdetben mint időszakos kiadvány, később évi négy száma jelenik meg).
A Fáklya Klub és a Magyar Nemzeti Galéria ankétot rendez „A mindennapi élet esztétikai színvonalának emelése” címmel.
A BNV-n megnyílik az Otthon 1968 című kiállítás.
A Tanács pályázatot hirdet az 1968-ban induló Hódmezővásárhelyi Porcelángyár edényeinek tervezésére. A pályázaton résztvevő tervezők: Ősz-Szabó Antónia, Jakab Zoltánné, Veress Miklós, Schrammel Imre, Koczor Sándor, Csépai Csavlek Etelka, dr. Csernus Alánné Illés Irén, Láng Erzsébet, Torma Istvánné, Németh Olga, Ambrus Éva.
1968
A belkereskedelmi miniszter rendelete alapján a Tanács a szilikátipar gyártotta dísztárgyakat esztétikai, művészi szempontok alapján kötelező minősítésnek vetette alá. Az engedélyezési eljárás során megállapította a kivetendő kulturális járulék mértékét (ami maximum a bruttó termelői ár 30 százaléka lehetett). A Kulturális Járulékból képződő Kulturális Alapból a Művelődésügyi, ill. az 1974-ben alakult jogutód Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztálya a Tanács javaslatára pályázatokhoz, megbízásokhoz biztosított anyagi támogatást így a kulturális járulék címén befizetett összeg egy része fejlesztésekre, a művészi színvonal emelésére folyt vissza az iparba.
Gyártmányfejlesztési Bizottság alakul a Budapesti Bútoripari Vállalatnál (BUBIV). A gyári szakembereken kívül a Tanács, az ARTEX és a BUTORÉRT is képviseltette magát.
A Műcsarnok kamaratermében megrendezik a „Design ’68” c. kiállítást 12 formatervező és 7 reklámgrafikus részvételével.
1970
A Művelődési Minisztérium 9/1970.sz. rendelete szabályozta az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások felhasználási szerződéseinek feltételeit és szerzői díjait.
A VIDEOTON gyárban önálló formatervezési osztály alakul, vezetője: Veress Lajos.
A KGM Műszaki Tájékoztatási Intézete és az Iparművészeti Vállalat 3 napos ankéttal egybekötött Gyártmányesztétikai kiállítást rendezett az Iparművészeti Vállalat Formatervezői Irodáján keresztül dolgozó tervezőművészek munkáiból.
Az Ipari Forma Szakbizottság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Műcsarnokban Design kiállítást rendeztek.
Belsőépítészet ’70 címmel a Szövetség és a Tanács kiállítás rendezett az Ernst Múzeumban.
Megrendezik a Fiatal Iparművészek I. Országos Kiállítását az Ernst Múzeumban (pályázati dokumentáció: műtárgylista és tervezői jegyzék!
1971
A Belkereskedelmi Minisztérium Tervbizottsága létrehozta a Nagyító c. lapot, hogy tájékoztassa a fogyasztókat az iparcikkek minőségi követelményeiről.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971/20-as rendelete az Iparművészeti Főiskolát egyetemi rangra emeli.
Cseh iparművészeti és design kiállítás nyílik az Ernst Múzeumban.
1972
Az OMFB elkezd foglalkozni a magyar ipari formatervezés kérdéseivel.
Kormányrendelet születik, hogy a BNV-t a következőkben szakvásárként rendezzék meg. Tavaszi BNV: beruházási javak vására, Őszi BNV: fogyasztási cikkek vására.
Edénykultúra ’72 c. a Szövetség, a Kiállítási Intézmények és a Tanács kiállítást rendez a Műcsarnokban.
Ipari üvegművészet c. kiállítás nyílik az Iparművészeti Múzeumban.
Magyar Design: Tíz kísérlet c. fiatal tervezők kiállítást és vitát rendeznek a Fészek Klubban.
Öltözködéskultúra ’72 c. kiállítás nyílik az Ernst Múzeumban.
A Tanács az Iparművészeti Múzemban Lakástextil kiállítást rendez.
Az Amfora, a FIM és az Üvegipari Művek pályázatot hirdetett a létrehozandó Amfora Stúdió exkluzív üzlet magas színvonalát meghatározó mintadarabok kialakítására. A pályázatban résztvevő tervezők: Kékesiné Sipos Judit, Ősz-Szabó Antónia, Veress Miklós, Hamza Erzsébet, Rénes György, Vadásziné Németh Magda, dr. Csernusné Illés Irén, Lapsánszky Krisztina, Jakabné Seregély Márta, Sz. Horváth Éva, Hanzély Jenő, Torma Istvánné, Németh Olga, Némethné Szonntag Éva, Fábry Dezsőné.
Fiatal tervezők csoportja (Pohárnok Mihály és Borz Kováts Sándor vezetésével) komplex környezettervezési kísérletet kezdett „Házgyári konyhaprogram” címen.
1973
A Tanács testületi újjáalakulása és az új ügyrend életbe léptetése. A Titkárságon belül a megalakul az Iparesztétikai Osztály, amely a szakbizottságok működtetésével átvette a bírálati feladatköröket, valamint a pályáztatási és a termékminősítési tevékenységet.
A Szövetség Textilosztálya és a Tanács megrendezi az I. Ipari Textilművészeti Biennálét Szombathelyen.
Megnyílik Budapesten a FIM Stúdiója.
Megnyílik Óbudán a Textil Műszaki Múzeum.
A Faenzai Nemzetközi Kerámia Biennálén Horváth László Saturnus nevű porcelán étkészletével aranyérmet nyer.
1974
Megváltozik a KÁF - minősítés menete: bár az esztétikai értékelést továbbra is a Tanács végzi, ettől fogva a műszaki-esztétikai minősítés párhuzamos történik és a végső döntést a Piackutató Intézet, a Szabványügyi Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselőiből álló bizottság hozza meg.
Megrendezik az I. Magyar Kerámiaipari Kiállítást Pécsen, melyen a FIM 11 gyára mutatta be termékeit.
Megjelent Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon c. munkája.
Az OFMB tanulmányt készített Az ipari formatervezés helye és szerepe a népgazdaságban címmel. Az anyag javaslatot tartalmaz a formatervezés hazai intézményeinek átalakítására.
Belsőépítészet ‘74 címmel fotódokumentációs kiállítás nyílt a Fővárosi Tanács Bemutatótermében.
A FIM három formatervezője SZOT-díjat kapott: Ambrus Éva, Minya Mária, Szekeres Károly.
1975
A FIM, a Népművelési Intézet és a Bács-Kiskun megyei Tanács Kecskeméten kerámia alkotóműhelyt hozott létre.
Szombathelyen megnyílik a II. Ipari Textilművészeti Biennálé.
A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság előterjesztésére 1975. december 31-én megszüntette a Tanácsot. Feladatkörét három egymástól független szervezet között osztotta meg: az OMFB keretein belül az 1005/1975. (III.7) Minisztertanácsi határozat értelmében megalakult az Ipari Formatervezési Tanács, a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezeti rendjében az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ, míg a Tanács minősítési, bírálati és pályáztatási tevékenységi köreit a Kulturális Minisztérium hatáskörébe utalta. A jogutódlás az OMFB Ipari Formatervezési Tanácsa és a Kulturális Miniszter által kijelölt Képző-és Iparművészeti Lektorátus között oszlott meg.
// Az áttekintés jórészt a 25018/2014/6 “Beszámolók és titkári jelentések” ill. a 25018/2014/1 ”Az Iparművészeti Tanácsot érintő rendelkezések és szervezeti átalakulások” ill. a POHÁRNOK Mihály (szerk.): Örökség: tárgy - és környezetkultúra Magyarországon, Bp. Műcsarnok, (Budapest, 1985. október 29-november 24., Ernst Múzeum) kutatási dokumentáció és kiállítási katalógus a tárgyalt időszakot érintő kronologikus áttekintése alapján készült //